Jn 7:1 Jézust „a zsidók” akarták megölni?

„Jézus ezután Galileát járta. Nem akart ugyanis Júdeában maradni, mivel a zsidók meg akarták ölni.” 

Probléma

A hagyományos protestáns és katolikus fordítások szerint Jézus tanítványai és szimpatizánsai féltek „a zsidóktól”, illetve Jézus is azért nem maradt Júdeában, és ment inkább Galileába, mert „a zsidók” meg akarták ölni. Mivel maga Jézus és minden első követője zsidó volt, nem világos, hogy Jézusnál és híveinél miért lennének „zsidóbbak” az ellenségeik? Antiszemita lenne János evangéliuma?

Ue. Jn 5:15-16,18 7:11,15 9:22 19:38 20:19 1Thessz 2:14-15

Fordítás

Görög eredeti: …hoti ezétun auton hoi Iúdaioi apokteinai.

Formahű fordítás: „…mert a júdeaiak meg akarták ölni.”

Értelmező fordítás: ue.    

Indoklás

A tizenkét zsidó törzs egyikének alapítóját hívták Júdának, akinek nevét később sok zsidó viselte, és később róla nevezték el a Júda törzse által elfoglalt területet. Amikor az északi országrész (Izrael) eltűnt a térképről, és az ország római provincia lett, Ioudea tartomány általában „a zsidók” (görögül hoi Iudaioi) országa is lett. (Később egyes európai nyelvekben a júdeai szó elején a j hang zs vagy dzs hanggá vált, ld. francia Juif, angol Jew, magyar „zsidó”.) A „zsidó” mint népnév azonban a zsidók saját nyelvén, azaz héberül ’ivrí, görögül Hebraiosz. 

A Bibliában a zsidókat hébereknek hívták (1Móz 14:13 43:32 2Móz 1:22 3:18 1Sám 14:21 Jón 1:9; ApCsel 6:1 2Kor 11:22 Fil 3:5), nyelvüket és írásukat is hébernek (Lk 23:38 Jn 5:2 19:13,17,20 20:16 ApCsel 21:4022:2 26:14). A „Zsidókhoz írt levél” görög címe is Prosz Hebraiusz, „A hébereknek”.  

A görög Ioudaiosz tehát alapvetően júdeait jelentett, általában véve „zsidót” csak kívülállók számára vagy szempontjából (ld. Jn 4:9,22 6:4 ApCsel 21:27 24:5). A Ioudaiosz-t ezért nem szabadna mindig „zsidó”-nak fordítani.

Tudjuk ugyanis a júdeaiakról, hogy a galileaiakat a beszédükről felismerték, és megvetették őket, mert nem bíztak bennük (Lk 1:26 Mt 21:11 26:69 Jn 1:45-46 7:52 ApCsel 5:37). A zsidó és a júdeai megkülönböztetésének hiánya sajnálatos módon elrejti – a karióti Júdás kivételével – galileai származású apostolok és a júdeai-jeruzsálemi, azaz a vidéki és a fővárosi zsidók közötti ellentétet, illetve ennek szerepét Jézus történetében. Jézus ugyanis júdeai volt, hiszen Betlehemben született (Mt 2:1), de a galileai Názáretben élt, ezért tévesen őt is galileainak, názáretinek hitték (Jn 19:19 vö. ApCsel 24:5). 

Jézus a 7:1-2 szerint azért nem akart Júdeába menni, mert a júdeaiak a megölését tervezték, és a hét-nyolc napos, Jeruzsálemben (Júdeában) töltendő sátoros ünnep (szukkót) is közeledett. Inkább Galileában maradt, testvérei „biztatása” ellenére is (7:1,3,9), és csak az ünnep végén ment fel Jeruzsálembe, hogy – a Szentlélekre utalva – „élő vizet” (azaz forrás- vagy folyóvizet) ígérjen a benne hívőknek (Jn 7:37-39).    


 .