|
Apológia > Kereszténység > Problémás szövegek |
||
|
|
Zsid 10:25 |
|
|
|
1. Görög eredeti, magyaros átírással |
...mé enkataleipontesz tén episzünagógén heautón, kathósz ethosz esztin, alla parakalúntesz kai toszútó mallon, hoszó blepete engidzúszan tén hémeran |
|
|
2. Helyes magyar fordítás |
Formahű:
...nem elhagyva a saját összejövetelt,
ahogy...
|
|
|
3. Hibás magyar bibliafordítások |
Magyar
Bibliatársulat, 1990 Saját
gyülekezetünket ne hagyjuk el,
ahogyan egyesek szokták, hanem bátorítsuk egymást; annyival is
inkább, mivel látjátok, hogy közeledik az a nap.
|
|
|
4. A probléma |
A helytelen fordításokat sajnos nem egy gyülekezetben használják a pásztorok arra, hogy odakössenek olyanokat, akik el szeretnének menni. Itt és most nem arról van szó, hogy ott lehet-e hagyni egy helyi gyülekezetet vagy egy felekezetet, hanem arról, hogy ezt a bibliai szöveget szabad-e ilyesmire használni? |
|
|
5. Szótári és nyelvtani adatok |
A görög enkataleipó jelentése: hátrahagyni (pl. Róm 9:29), elhagyni, magára hagyni (pl. Mt 27:46), otthagyni, cserben hagyni (pl. 2Kor 4:9). A görög episzünagógé jelentése: gyűlés, összejövetel; gyökere a szünagó = összehoz, összehív, összegyűjt, összejön, házába fogad; az ebből képzett episzünagó = összegyűjt, összegyűl. A heautón jelentése: a saját... |
|
|
6. A szövegkörnyezet |
A szövegkörnyezet (lásd 24-26. vers) arról szól, hogy a keresztények figyeljenek oda egymásra, szeressék egymást, tegyenek jót egymással, és bátorítsák egymást a bűn elleni harcban. Aki az összejöveteleket nem tekinti a sajátjának, hanem szokása szerint egy idő után otthagyja őket, az egyrészt elárulja magáról, hogy nemigen kötődik a közösséghez, és azt nemigen akarja építeni. Tehát egyáltalán nem új jelenség az ún. "fogyasztói keresztény", aki vagy elmaradozik, vagy eljár ugyan ide-oda, de csak kapni akar, másoknak adni, értük felelősséget vállalni sosem. |
|
|
7. Amit a szöveg nem mond |
A Zsid szerzője nem egy helyi gyülekezet elhagyásáról beszél, mert akkor az ekklészia szót használná az episzünagógé helyett. Egy mai értelemben vett felekezet elhagyásáról sem beszélhet, hiszen akkor ilyesmi még nem létezett. |
|
|
8. Értelmezésbeli lehetőségek |
Nyelvészeti és bibliai szempontból csak egy értelmezés lehetséges: az összejövetelek otthagyásáról, az idő előtti távozásról van szó. |
|
|
9. Tágabb bibliai összefüggések |
Ami az episzünagógé bibliai használatát illeti, az Izrael gyülekezetét jelentő héber qahal-t az Ószövetség ógörög fordítása (Septuaginta, LXX) többnyire a görög ekklészia-val (gyűlés, népgyűlés, gyülekezet) fordítja, illetve a szünagógé-val (gyűjtő-, gyülekezőhely; gyűlés, gyülekezet). Az ekklészia az Újszövetségben a keresztény gyülekezet, az egyház szinte kizárólagos szakkifejezése lett, a szünagógé viszont a zsidó közösségi- és tanházé (pl. ApCsel 6:9 stb. kivétel a Jak 2:2). Az episzünagógé az Újszövetségben csak kétszer fordul elő: 2Thessz 2:1, ahol a Krisztushoz való nagy, végső összegyülekezést jelenti (feltámadás, elragadtatás), és itt a Zsid 10:25-ben, ahol a rendszeres gyülekezeti összejövetelről van szó. |
|
Szalai András (cc) Apológia Kutatóközpont |
||