|
Apológia > Kereszténység > Problémás szövegek |
||
|
|
Van olyan, hogy "mennyország"? |
|
|
|
1. A jelenség |
A "mennyország" az egész egyházban elterjedt kifejezés. A Károli fordításban (1908) négy helyen fordul elő: Lk 12:33, a Lk 18. fejezet bevezető fejléc szövegében és a 18:22-ben, illetve az ApCsel 2:34-ben, mindenhol a "menny" jelentéssel. Az újabb fordításokban (MBT új protestáns, Szent István Társulat, Káldi Neovulgáta stb.) nem fordul elő, a fenti helyeken is mindenhol az egyértelmű "menny" szó áll (helyesen). |
|
|
2. A probléma |
Az első probléma, hogy nem véletlenül nincs benne az új fordításokban, hiszen nem is bibliai kifejezés, hanem kegyességi szleng, amelynek nincs konkrét héber vagy görög eredetije. Sajátosan magyar találmány, amely a "menny" (túlvilág) és a "Mennyek országa" (Isten oszága) összeolvasztásából keletkezett. A probléma lényege éppen ebben van! Két nagyon eltérő tartalmat ("menny" és "Mennyek országa") von össze egy olyan szóba, amely az egyikre hasonlít (Mennyek országa ~ mennyország), de inkább a másikra utal (mennyország – hol van, ha nem a mennyben?). Így aztán nagyszerűen félre lehet érteni és magyarázni bizonyos igéket (pl. Mt 5:3, 11:11, 13:24, 19:14, 25:1 stb.) |
|
|
3. Héber és görög |
A "mennyország" kifejezés keletkezésének érdekes, bár kissé bosszantó története van. A héberben a sammájim szó jelentése "ég" (a föld ellentéte) és "menny" (túlvilág) egyszerre. A szó tkp. többesszámban áll, ezért az ún. formahű fordítások többes számú alakkal adják vissza (egek, Mennyek, Heavens). Ez azért nem helyes, mert a héber egyik furcsa nyelvtani jelensége, hogy a többesszámú ragot (itt: -im) elvont fogalom képzésére használja. A héber sammájim és görög fordítása, az uranoi vagy konkrétan az égre vagy a túlvilágra utal, vagy bizonyos összetett kifejezésekben (mint amilyen a "Mennyek országa") Istenre utal! A héberben az Egek = Ég = Isten körülírásnak az a célja, hogy ne kelljen Isten nevét kimondani. Ahogy mi magyarok is azt mondjuk: "Az Ég áldjon!" - és mindenkinek világos, hogy Istenre gondolunk. Az Újszövetség görög szövege ezt a héberes kifejezést szó szerint, formahűen fordítja le, így értelmezése a mi feladatunk: hé baszileia tón uranón = az Egek / Mennyek = az Ég / a Menny = az Isten országa (királysága). |
|
|
5. Máté és Lukács |
Máté, aki elsősorban a zsidóknak írt, akik érzékenyek voltak az "Isten" szó használatára, ezért nekik így fogalmazott: az "Egek / Mennyek országa" (királysága), de látni kell, hogy csak ő fogalmazott így az egész Újszövetségben. Vele szemben Lukács elsősorban a nem zsidóknak írt, ezért erre nem kellett figyelnie, és szabadabban használta az Isten szót. Elég összehasonlítani például ugyanazt a mondatot Keresztelő Jánosról, Máté és Lukács megfogalmazásában: Mt 11:11 Bizony, mondom néktek: nem támadt asszonytól születettek között nagyobb Keresztelő Jánosnál; de aki a legkisebb a mennyek országában, nagyobb nála. Lk 7:28 Mondom nektek, hogy asszonytól születettek közül nincs senki nagyobb Jánosnál, de aki a legkisebb az Isten országában, nagyobb nála. Isten országa, királysága, uralma nem olyasmi, ami csak a mennyben van, hanem olyasmi, ami már elkezdődött megvalósulni bennünk hívőkben (Róm 14:17 "Hiszen az Isten országa nem evés és ivás, hanem igazság, békesség és a Szentlélekben való öröm..."), és aminek az eljöveteléért, földi megvalósulásáért kétezer éve imádkozunk (Mt 6:9-10 "Ti tehát így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is..."). |
|
|
4. A megoldás |
A megoldás már ott van a modern bibliafordításokban: nincs olyan szó, hogy "mennyország", csak el kellene felejteni. Van "menny" (túlvilág), és van a "Mennyek országa", ami azonos az Isten eljövendő országával, királyságával, uralmával. |
|
Szalai András (cc) Apológia Kutatóközpont |
||