Apológia > Kereszténység > Biblia > PDF verzió (101 KB)

 

A Biblia ihletettsége

 

Bevezetés

Köztudomású, hogy a kereszténység szent könyve a Biblia, és hogy a keresztények Istentől származónak és vallási kérdésekben a végső tekintélynek tekintik. Kérdés azonban, hogy azok a személyek, akik a Bibliát megírták, valóban "Istentől ihletettnek" tartották magukat és egymást, vagy csak a későbbi nemzedékek tekintették írásaikat Isten szavának? Végül az is kérdés, hogy ma miért tartja valaki ihletettnek a Bibliát?

 

1. Isten szava az Ószövetség

  • Az ószövetségi írók szerint (2Móz 31:18, 2Sám 23:2, Jer 26:2, 36:2, Zsolt 119 stb.).

  • Az újszövetségi írók szerint (Mt 1:22, 2:15, 5:17, Csel 3:18,21, 2Tim 3:16, Zsid 1:1-2, 1Pt 1:10-12, 2Pt 1:20-21 stb.).

 

2. Isten szava Jézus tanítása

  • Maga Jézus szerint (Jn 6:45,63, 7:15-17, 8:28, 12:48-50, 14:24).

  • Az apostolok szerint (Jn 1:1-14, 3:34, Mt 7:29, 1Tim 5:18, Zsid 1:1-2, Jel 1:1-2, 19:13).

 

3. Isten szava az apostolok tanítása

  • Jézus szerint (Jn 16:12-15, Csel 26:16)

  • maguk az apostolok szerint (1Kor 1:18, 2:4-5.13, 14:37, 2Kor 2:17, 12:7, Gal 1:11-12, 1Thessz 1:5-6, 2:13, 4:15, Jel 1:1-3.19, 22:18-20).

 

4. Amit a Biblia mond, azt Isten mondja

  • Jézus szerint (1Móz 2:24 vö. Mt 19:4-5).

  • Az apostolok szerint (Zsolt 2:1 vö. Csel 4:25; Gal 3:8 vö. 1Móz 12:1-3; Róm 9:17 vö. 2Móz 9:13,16).

 

5. Az Ó- és az Újszövetség egységet képez

  • Jézus szerint (Jn 5:39,46-47, Lk 24:25-27,44)

  • Az apostolok szerint (Ef 2:20, 2Pt 3:1-2).

Megjegyzés A Biblia egységes nyelvezete és egységes tanítása is ezt sugallja.

 

6. Az aposolok szetírásnak tekintették

  • Jézus tanítását (1Tim 5:18, Pál az 5Móz 25:4-gyel együtt írásként idézi a Mt 10:10-et)

  • egymás írásait (2Pt 3:15-16, Péter más írások között említi Pálét).

 

7. Az apostolok követendő hagyománynak tekintették

  • Az ószövetségi Írásokat (Mt 15:6, 2Tim 3:14 vö. Róm 15:4).

  • Jézus tanításait (Jn 20:30-31, 21:24, Csel 1:1-3 vö. 1Kor 11:23, Kol 2:8, 2Jn 9).

  • Az apostolok akkori szóbeli és írott tanításait (1Kor 11:2, 2Thessz 2:15 vö. Kol 4:6, 1Thessz 5:17).

Megjegyzés A szóbeli hagyományból az volt fontos, ami írásban is fennmaradt; a Biblia lezárulása óta a tisztázandó részletkérdések miatt (pl. keresztelés vagy úrvacsora módja) maguktól kialakulnak sajátos gyülekezeti-felekezeti szokások, hagyományok; ezek többnyire hasznosak, de egyik sem megváltoztathatatlan, és amelyik ellentmond az Írásnak, az elvetendő (vö. Mt 15:1-9, Mk 7:7-13).

 

8. A Biblia mint Isten szava

  • Ihletett (2Tim 3:16, 2Pt 1:21; Gal 1:11-12, Róm 16:25-26, 2Pt 1:20-21).

  • Teljes (Zsid 1:1-2, Jn 16:12-13, Kol 1:25, 2Kor 11:4, Gal 1:6-8, Júd 3, Jel 22:18-19).

  • Az istenfélő élethez és az üdvösséghez elegendő (Csel 11:14, Róm 1:16, 15:4, 1Kor 1:18,21, 2:2-5, 4:6, 2Kor 4:3, 2Tim 3:14-17).

  • Ma is élő és ható (Ézs 55:10-11, vö. Zsid 4:12-13).

 

9. A Bibliát Isten ihlette

Az Istentől ihletett (2Tim 3:16; görög theopneusztosz = "Istentől lehelt", azaz ihletett) kifejezés vonatkozhat a szentírókra, a szent szövegekre és bizonyos értelemben a mai olvasóra is.

A bibliai szövegek (prédikációk, imák, történetek) ihletettsége lényegében azt jelenti, hogy Isten a saját gondolatait közölte erre kiválasztott és felkészített embereken keresztül. Ehhez felhasználta éppeni élethelyzetüket, képességeiket, egyéniségüket, illetve anyanyelvük kifejezésbeli lehetőségeit és korlátait egyaránt. Mindez persze csak a Mindenhatónak sikerülhetett.

Az üzenet konkrét helyzetekben került rögzítésre. Vagy csak egy adott helyzetre volt érvényes (pl. Csel 11:28), vagy eleve általános érvényű volt, és az is maradt (pl. Hab 2:4 vö. Róm 1:17); vagy egyszeri, kevés jelentősége van (pl. Bír 3:16), vagy nagyon is sok (pl. 1Móz 1:1).

Az ihletettség eredménye (természetéből fakadóan) a tévedhetetlen isteni kijelentés, amely igaz és megbízható minden általa érintett kérdésben.

Megjegyzés: Az ihletés a Bibliában nem hasonlítható a médiumitáshoz (megszállottság, automatikus írás stb.), amely az ember személyiségét és akaratát kikapcsolja, tehát pusztán eszközként használja.

 

10. A Biblia ihletettsége és a szöveg érthetősége

Természetes, hogy az Istentől ihletettség szigorúan véve csak a szövegek eredetijére vonatkoztatható, de tény, hogy a Biblia szövege fennmaradt.

Ugyanakkor az is tény, hogy vannak benne nehezen érthető, könnyen félreérthető és ellentmondásosnak tűnő részletek. Nem csoda, hogy mindig voltak, vannak és lesznek olyanok, akik a bibliai szöveg "hibáira" hivatkozva tagadják annak ihletettségét.

Egyfelől azonban a hiba többnyire a figyelmetlen vagy tudatlan olvasóban van. A szövegek egészen sajátos irodalmi formákkal (prófécia, példázat) és kulturális háttérrel (történelem, stílus, érvelési mód) rendelkeznek, amelyeket figyelembe kell venni a helyes megértés érdekében (lásd az 1.6 és 1.7. fejezetet).

Másfelől a szentírók is elismerték, hogy...

  • ismeretük "töredékes" volt, és maradtak bennük kérdőjelek (1Pt 1:10-12, 1Kor 13:12); tehát amit Isten el akart mondani, azt elmondta, de ez nem jelenti azt, hogy minden részletet el akart mondani (vö. 2Kor 12:4)

  • írásaikban szerintük is vannak "nehezen érthető" dolgok (2Pt 3:15-16); tehát amit Isten el akart mondani, azt elmondta, de ez nem jelenti azt, hogy üzenetében kivétel nélkül minden részletet könnyen megértünk.

Összegezve, a mai Olvasónak a saját erőfeszítésre (kutatás) és Isten segítségére (ihletés) egyaránt szüksége van.

Megjegyzés A későbbi másolási hibákat és betoldásokat a másolatok tudományos feldolgozásával 99%-osan kiszűrték, a fennmaradt kérdéses részletek lényeges dolgokat nem érintenek.

 

11. A Biblia olvasója, hallgatója is rászorul Isten ihletésére

  • Csak így foghatja fel az üzenetet (Csel 16:14, Kol 1:12, 1Jn 5:20 vö. 2Kor 4:3-4).

  • Csak így láthatja meg az üzenet összefüggéseit (Lk 24:25-27,44-47, 1Kor 2:10).

  • Csak így válik számára is isteni tekintélyűvé a Biblia és üzenete (1Thessz 2:13, 1Kor 1:30–2:5).

  • Csak így jut hitre (Jn 20:31, 1Kor 2:10, 2Kor 4:6) és erősödik meg a hitében (Ef 1:17-19, 1Pt 2:2).

Megjegyzés Mindezt a Szentlélek rendszerint embereken keresztül teszi (Róm 10:14-17, Csel 8:30-35, 17:2, 18:26, Ef 4:11-15, 1Jn 2:26-27).

Tetejére

Szalai András (cc) Apológia Kutatóközpont