Bibliaértelmezési alapelvek

Mint minden szentírást, a keresztény Bibliát is értelmezni kell. Bár a fő üzenetet egy gyermek is megértheti, naivitás azt hinni, hogy minden mondata minden kor minden olvasója számára világos és magától értetődő. Mivel egyes részleteket a hívők is eltérő módon értelmeznek, jogos a kérdés, hogy mi alapján dönthetjük el, melyik a helyes vagy legvalószínűbb értelmezés?

Bibliai műfajok értelmezése

A Biblia értelmezésekor az egyes iratok vagy szövegrészek műfajára is figyelni kell. Bár az egyes iratok elejére nincs odaírva, hogy mely műfaj­ba tartoznak, és annak milyen sajátságai vannak, a szentírók mindig tudatosan választották meg egy adott üzenet vagy történet rögzítésének a formáját. A műfaj azonosítása és sajátságainak ismerete alapvető segítséget nyújt a helyes értel­mezésé­hez.

Bibliafordítás és a bibliafordítások

A Tanach / Ószövetség szövege eredetileg óhéber és helyenként arámi, az Újszövetség pedig az ógörög nemzetközi, ún. koiné változatán íródott. Ezeknek a ma már nem beszélt nyelveknek a megtanulása mindenki számára kihívást jelent, és évek munkáját követeli. A Biblia fordítható volta és az egyre több és jobb bibliafordítás révén azonban erre az erőfeszítésre és tudásra az átlagos hívőnek nincs is szüksége.

Vallási kifejezések etimológiája

A magyar bibliai és egyházi zsargon több olyan kifejezést is használ, amelyek a mai közhasználatból kikoptak, vagy más jelentést vettek fel. A szavak­nak és jelentésüknek ugyanis történetük van, akárcsak annak a folyamatos és tanulságos küzdelemnek, hogy a Szentírás üzenete minden korban érthető maradjon.

Létezik „mennyország” a Bibliában?

Egyes bibliai kifejezések a magyar egyházi szóhasználatban összeolvadtak, így például az örök életből „örökélet”, a Szent Lélekből pedig „Szentlélek” lett. Bár a jelenségnek többnyire nincs teológiai jelentősége, van kivétel: a mennyek országa „mennyország” lett, ami mást jelent, mint az eredeti bibliai kifejezés.

Keresztyén vagy keresztény?

A „keresztyén” vagy „keresztény” elnevezés görög eredetű, bibliai kifejezés, de a magyarba szláv közvetítéssel került, és több hangtani változáson is átment. Ma a régies „-tyén” végződésű alakot szinte csak a protestánsok használják, a modern „-tény” végződésűt pedig főleg a katolikusok, de protestánsok is. A legtöbb ember számára ennek nincs jelentősége, de olyanok is vannak, akik egyik vagy másik forma használata mellett kardoskodnak.

Miatyánk vagy apucink?

A „Miatyánk” a legismertebb keresztény imádság, amelyre maga Jézus tanította követőit. Mivel az ima Istent végig többes szám első személyben („Mi…”) szólítja meg, közösségi imaként az egyház kezdetei óta a liturgia szerves része. Gyakori használata, közösségi szerepe, összetartó ereje miatt a Biblia fordításaiban és az imakönyvekben idővel hagyományos formája alakult ki.