Jerikó lerombolása és a régészeti leletek – konzervatív megközelítések

Az elmúlt bő fél évszázadban azonban a régészeti feltárások egy komoly és bizonyos szempontból meglepő problémát állítottak a történészek elé: a legtöbb kutató számára úgy tűnik, hogy Jerikó városa – bár létezett – már jóval a kivonulás ideje előtt elpusztult, és csak valamivel azután épült újra. Tehát a bibliai leírás szerint egy olyan várost romboltak le a zsidók Józsué vezetésével, ami akkorra már hosszú ideje ott sem volt!

A Szentírás mint könyv

Az alapvetően szájhagyományon alapuló ókori kultúrákban az írott szónak különös jelentősé­ge volt. Az írásban való rögzítés révén ugyanis a szó nem csupán megőrizhetővé, sokszo­ro­­síthatóvá és tanulmányozhatóvá válik: jelentősége túl nő az aktuáli­son, üzenete akár százado­kon át újra meg újra kimondható, tekintélye pedig újabb és újabb nemzedékek számára lesz irány­mutató. Különö­sen fontos ez Isten írott szava esetében.

A Szentírás mint kinyilatkoztatás

A Biblia okkal lett és maradt világszerte az egyes számú bestseller. Amikor azt mondják: „Ez nem szentírás!” – azaz nem végleges, nem fellebbezhetetlen, illetve mindenféle civil témájú, átfogó jellegű kiadványnak „A … bibliája” címet adják, akkor megláthatunk valamit abból, hogy kultú­ránkban a Bibliának századokon át milyen nagy szerepe volt, és hogy ebből mi maradt.

Septuaginta, deuterokanonikus iratok

A zsidó Szentírás (Tanach) héber szövegét a Kr.e. 3. században kezdték el ógörögre fordítani, hogy az Írásokat a héberül-arámul már nem tudó alexandriai zsidók, illetve a hitük iránt érdeklődő, görögül beszélő népek is olvashassák. Ez lett az ún. „Hetvenes” fordítás (Septuaginta). Ehhez idővel más, görög nyelvű iratokat csatoltak, és a gyűjtemény végül az ókeresztény egyház Ószövetsége lett.

Az evangéliumok hitelessége
– új kutatások fényében

Jézus vagy gonosz és hazug, vagy őrült, vagy ő az Úr. Más helyeken ő és mások is megkísérelték[2] az első két opciót kizárni, ezzel eljutva arra a következtetésre, hogy Jézus valóban maga Isten. Azonban Lewis ebben az érvelésben feltételez valamit, amit sok szkeptikus vitat: azt, hogy tudhatjuk, hogy Jézus mit tanított és mit állított magáról – tehát azt, hogy az újszövetségi evangéliumok hiteles beszámolók a történeti Jézusról.