Eretnekség és eretnekségek

Az „eretnekség” fogalma, lényege, újszövetségi jelentésköre, az ókortól a reformá­ció­ig a legjelentősebb szélsőséges, szakadár, eretnek és vallás­keve­rő irány­zatok felsorolása, meghatározása és csoportosítása. Az „eretnekség” válogatással kezdődik (gör. haireó = válogatni), és új irányzattal végződik (gör. haireszisz = filozófiai vagy vallási irányzat, politikai párt).

Írásellenes kijelentések

Hamis tanokkal nem feltétlenül egy álkeresztény vallási közösség képviselőin keresz­tül, részletesen kifejtve találkozunk. Sokszor csak egy-egy mondatot hallunk vagy olvasunk, ami összezavar minket. Mivel a hamis tanok mind ilyen mon­datokból állnak össze, ilyesmiket hallva azonnal tudhatjuk, mivel van dolgunk, de azt is, hogy van rájuk bibliai cáfolat.

Milyen a megbízható tanító?

Azzal mindenki egyetért, hogy a Szentírás nyilvános tanítása komoly felelősség, de azt kevesen gondolják végig, hogy a tanításnak milyen feltételei vannak maga a Szent­­írás szerint. Mielőtt azonban nekiállnánk elemezni az erről szóló szövegeket, röviden tekintsük át, hogyan jutottunk el a mai helyzetig, melyek korunk kihívásai, és miért kell újra elgondolkoznunk bizonyos bibliai szövegeken!

Dióhéjban A-Z

Alapvető információk a nálunk viszonylag kis létszámú, az utolsó kétszáz évben létrejött, magukat az igazi kereszténységnek valló vallási közösségekről, amelyek azonban sajátos tanaik és/vagy lelkiségük miatt nem tagjai MEÖT és az Evangéliumi Aliansz keresztény egyházakat tömörítő hazai és világközösségének.

Az esszénusok és a kereszténység

A tudományos világ a qumráni közösséget és az esszé­nu­sokat egyazon ókori zsidó vallási közösségnek tekinti, tehát egy­más­­sal azonosítja.
E közösség hitéletének tudo­mányos elem­zései mellett azonban a mai napig jelennek meg olyan kiad­vá­nyok, amelyek a keresztény­ség gyökereit Qumránban keresik.

Karácsony – pogány ünnep?

Ez a főleg karácsony táján aktuális cikk Jézus születésének ünneplésével, illetve általában a születésnappal kapcsolatban elterjedt bibliai és vallástörténeti hivatkozású ellenvetésekre reagál a témához kapcsolódó kultúrtörténeti és bibliai adatok összefoglalásával.

A lélek vándorlása – az óegyházban?

Az ún. ezoterikus keresztények, spiritiszták, egyes boszorkányok, krisnások és buddhisták szerint a korai keresztény egyház is hitt a lélekvándorlásban (transz-migráció, reinkarnáció). Állításuk szerint ez a tan ma csak azért hiányzik az egy-ház tanításából, mert az V. Egyetemes Zsinaton eretnekségnek nyilvánították, és az erre utaló részleteket a Bibliából is kivágták.

A lélek vándorlása – a Bibliában?

A létforatag (szamszára) mint a lélek testről testre vándorlása (transzmigráció) vagy ismétlődő testet öltése (reinkarnáció) egy ok-okozati alapon működő erkölcsi világtörvény (karma) alapján a posztvédikus indiai vallásosság szerves része. Kialakulása mögött a bráhmanák és upanisadok sajátos világ-, isten- és emberképe áll, csaknem háromezer éves fejlődése pedig igen eltérő hindu, buddhista és dzsáin változatokhoz vezetett. Nyugaton is valószínűleg indiai hatásra jelent meg egyfajta lélekvándorláshit.

Babilon misztériumvallása régen és ma

Ralph Woodrow: „Két Babilon – Esettanulmány a helytelen kutatási módszerről” című cikke ritkaságszámba menő, tanulságos önkritika: a szerző a kutatási hibáit belátva képes volt bevonni a saját könyvét a forgalomból (magyarul: „Babilon misztériumvallása régen és ma”, Lautec Verlag, é.n.).