Akkor most kinek van igaza? (2023)

Mit tegyünk, ha valakivel vallási, világnézeti, hitéleti témákról beszégetünk, és patthelyzet alakul ki? Mindenki meg van győződve a saját igazáról, az erőviszonyok kiegyenlítettnek tűnnek – hogyan lehet áttörést hozni? Vajon mi történik a másikban, és mit tehetünk mi, ha ő csak mondja a magáét, ha más tekintélyre hivatkozva hárít, ha nem érdekli az egész, ha mérges ránk, vagy éppen lenéz minket?

Naiv istenképzeteink (2021)

Sokszor nem is tudjuk, hogy a világképünket és az istenképünket nem a Szentírás, hanem a gyülekezeteinkben elterjedt hiedelmek határozzák meg. Amikor azonban – félreértett bibliai fogalmak, az egyoldalú tanítások és a kegyes klisék miatt – összeütközünk a valósággal, Istenre akadunk ki. Vagy pedig alaposan utánanézünk, honnan erednek, és hova vezetnek ezek a naiv isten- és világképzetek, és mit tanít helyettük a Biblia.

A sötét oldal titkai (2020)

Keresztényként hiszünk a láthatatlan világban, a túlvilági lényekben: „Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erők és hatalmak ellen.” A szellemi harc témájával nem szívesen foglalkozunk, mert a bibliai adatokat nem könnyű összeszedni, az egyházban pedig túl sok a szélsőség. Ebben a helyzetben segíthet a nyelvészet, az ókori vallások ismerete és a bibliai szövegek józan gyakorlatiassága.

Egészséges karizmatikusság (2020)

A 20. sz-i karizmatikus-antikarizmatikus vita és ellentét miatt a Szent Lélek ajándékai olyan téma lett, amit sok hívő inkább kerül – az eszmei másik oldal híveivel és az erről szóló bibliai szövegekkel együtt. Amikor úgy tűnik, csak szélsőségek léteznek, különösen fontos az Írások alapján végiggondolni és kialakítani az egészséges gyakorlatot. Mert a Szent Lélek Jézus Lelke.

A girardizmus (2019)

A francia René Girard könyvei, különösen „A bűnbak”, úgy mutatja be Jézust, mint aki nem engesztelő áldozat, hanem a bűnbakképzés áldozata volt. Girard „antropológiai” megközelítése és elmélete még egyes teológusokra is hatott, de komoly szakmai kritikát is kiváltott. Az előadás Girard eszméit veti össze a szaktudományok eredményeivel és és a Szentírás adataival.

Iszlám, Isten, Jézus (2018)

A BudapestIfi programjában elhangzott előadás. Az iszlám Allahról és Íszá Maszihról alkotott képének alapvető vonásait mutatja be a Korán és a prófétai hagyomány alapján, összevetve az Újszövetség Istenről és Jézus Krisztusról szóló tanításával. A két vallás közötti alapvető különbségekről van szó.

Vallási relativizmus (2018)

A vallási relativizmus szemlélete szerint minden út ugyanoda vezet, a vallások közötti különbségek csak formai, kulturális eltérések, amelyeknek nincs, és nem is lehet jelentőségük. Vajon miért és hogyan alakult ki ez a szemlélet, mit jelent a gyakorlatban, és hozzájárul-e a vallási toleranciához?

Párválasztási tanácsok (2016)

Vajon Isten szán / ad minket valakinek? Csak kereszténnyel házasodhatunk? Mi múlik rajtunk? Lány kezdeményezhet? A jegyesség felbontható? Kell templomi esküvő? Mi a szerelem szerepe? A szex kipróbálható? Milyen szerepet játszik az egészben a Biblia, a Szentlélek vezetése és mások tanácsai?

Isten egysége és háromsága (2009)

A keresztény felekezetek teológiai közös nevezője az Isten lényének egységébe és hármasságába vetett hit. Kérdés, hogyan viszonyul egymáshoz az Atya, a Fiú és a Szent Lélek? Mi a háromságtan lényege? Mi a tan bibliai alapja? És miért olyan fontos, mi a jelentősége istenképünk, a megváltásunk és a hitéletünk szempontjából?

Harry Potter és fantasztikus társai (2006)

Harry Potter története „keresztény körökben” vegyes fogadtatásra talált, sokan nyilatkoztak róla anélkül, hogy elolvasták volna, vagy értették volna, miről szól. Az előadás a Harry Potter jelenségről, a képzelet szerepéről és a fantasy műfajról, a regények és a filmek értékeléséről szól, a keresztény kritikákat elemzi, összeveti a Biblia által elítélt és a regényben megjelenő mágiát, végül más pedagógiai tanácsokat ad szülőknek.