Isten országa „bennünk” van?

Lk 17:21 „Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott [van]; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.”

Probléma

Egyes fordítások szerint Jézus a körülötte állóknak azt mondta, hogy Isten „országa”, azaz királysága „bennetek van” (KB, ÚRK, EFO). Sok olyan nem-keresztény vallási irányzat hivatkozik erre a fordításra, amely szerint Isten az emberben eleve benne lakik. A görög entosz alapjelentése valóban „belül”, de az új protestáns és katolikus fordításokban azt olvassuk, hogy „közöttetek van” – nyilván Jézus személyében. Vajon melyik a helyes fordítás, illetve értelmezés, és miért?

Fordítás

Görög eredeti:hé baszileiai tu theu entosz hümón esztin.

Formális fordítás: „…az Isten királysága közöttetek van.”

Értelmező fordítás: ue.

Indoklás

Akik Jézus szavait úgy szeretnék értelmezni, hogy Jézus minden emberről nyilatkozott, és azt állította, hogy mindenkiben benne lakik Isten, azok éppen Jézus szavait hagyják figyelmen kívül: egyrészt nem mindenkiről beszélt, hanem a farizeusokhoz szólt, másrészt nem általában Istenről beszélt, hanem Isten királyságáról szólt, mert az volt a beszélgetés tárgya.

A szövegkörnyezet (17:20-24) szerint Jézust a farizeusok megkérdezik, hogy szerinte mikor jön el Isten királysága? A fordítások szerint a királyság „szemmel nem látható” (Károli, EFO) vagy „nem szembetűnő” (B-D, KNV, SZIT), illetve „jelekből ki nem következtethető” (ÚFO) vagy „előre ki nem számítható” (RÚF) módon jön el. Az eltérően fordított kifejezésben [meta paratérészeósz] a paratérészisz főnév a paratéreó igéből származik, aminek az alapjelentése „megfigyel, szemmel tart”, pozitív értelemben „odafigyel valamire” (pl. a törvény megtartására), negatív értelemben viszont „leskelődik, kémkedik”. A királyság tehát nem úgy jön el, hogy az csak egyesek számára „megfigyelhető”, vagy „megleshető”, ezért hol „itt”, hol „ott” vélik felfedezni.

A következő mondat szerint (17:21) ui. a Királyság már ott van „közöttük”: az entosz alapjelentése helyhatározóként valóban „bent, belül” (pl. Mt 23:26), de ha többes szám birtokos esetben álló névmás követi, felveszi a „között(ünk/etek/ük)” jelentést – ezt követik helyesen a modern fordítások. Először is tehát Jézus lényében már jelen van a királyság (ti. maga a Király). Másodszor, Jézus a jövőre utal, amikor mint „Emberfia” (ld. Dán 7) jön el, és hiába mondják majd egyes jól értesültek, hogy „itt” vagy „ott” van, a tanítványok ne kövessék őket, mert az Emberfia mindenki számára tévedhetetlenül láthatóan jön vissza, mint a villámlás, ami az egész égen átcikázik (17:24).

Mindezek alapján tehát a királyság Jézusban már ott áll közöttük, és jövőbeli visszatérése sem csupán egyesek számára lesz megleshető, hanem mindenki számára nyilvánvaló lesz (vö. 2Thessz 2:7, Jel 1:7)