Jézus több, mint ács!

Mk 6:3 Nem az ács ez…? Mt 13:55 Nem az ács fia ez…?

Probléma

Jézus civil foglalkozásáról összesen két újszövetségi adatunk van. Amikor Názáretben a zsinagógában tanított, az emberek nem értették, honnan van benne ilyen bölcsesség és csodatevő erő. Értetlenül fordultak egymáshoz, és egymást kérdezgették: „Nem az ács ez?” (Mk) / „Nem az ács fia ez?” (Mt).

A művészek és igehirdetők képzeletében természetes módon kapcsolódott össze a fiatalon nevelőapja mellett fával dolgozó, majd felnőttként is fára szegezve haldokló Megváltó képe. Félreértés ne essék: József és Jézus minden bizonnyal fával is dolgozott, de nem csak fával. A hagyományosan „ács”-nak fordított görög szó [teknón] ugyanis nem ácsot vagy asztalost jelentett, hanem annál többet.

Fordítás

Görög eredeti: 

  • Mk 6:3 Úkh hútosz esztin ho tektón…?
  • Mt 13:55 Úkh hútosz esztin ho tú tektonosz hüiosz…?

Pontosított fordítás:

  • Mk 6:3 Nem a kézműves ez…?
  • Mt 13:55 Nem a kézműves fia ez…?

Indoklás

A görögben volt külön szó a fát megmunkáló ácsra vagy asztalosra [xülúrgosz], a kovácsra [khalkeüsz] és a kőművesre [laxeütész, lithologosz; a modern görögben a tektonikosz = kőműves]. A tektón azonban bármiféle anyaggal dolgozó kézművest, mesterembert jelentett [akárcsak a héber chárás]. A görög szóval esetenként építő és szobrász mestert is jelöltek, mert akkoriban a tervezés és a kivitelezés, illetve az ipar és a művészet még nem vált szét. A tektón átvitt értelemben létrehozót, szerzőt is jelentett [a tektainó ige jelentésköre: készít, ácsol, épít, szerkeszt, kitervel, alkot].

Aki fával, kővel vagy fémmel való munkára specializálódott, annak a foglalkozásnevét az anyagra utaló szóval egészítették ki. Így például a héber szöveg ógörög fordításában (Septuaginta) a chárás = „kézműves” szó fordítása teknón (pl. Ézs 41:7), de a chárás écím = „fa mestere” (ács, asztalos) szó szerinti görög fordítása tektón xülon (Ézs 44:13, héber éc = görög xülon = fa). A tektón-t a latin Vulgata is faber-nek fordítja, azaz kézművesnek, amibe az asztalostól az építészen át a kovácsig minden belefért.

Talán nem meglepő, hogy világunk alkotója, aki alkotó embereket alkotott, maga is alkotó emberré lett (Jn 1:3, Kol 1:16), és nevelőapja, József foglalkozását követve ő is kézművesként, azaz kétkezi munkásként élt köztünk. Bizonyára fával, kővel és fémmel is dolgozott, bútort és épületet is tervezett, mint minden kortárs vidéki mesterember.