Az „igazság” szó görögül alétheia (ld. Jn 14:6), de itt a dikaioszüné áll, aminek a jelentése „megigazulás”, „igaz mivolt”, „igazságosság”, „helyesség”.
Igaz ember [héber caddíq, görög dikaiosz] az, aki úgy él, ahogy Isten világában helyes élni. És aki erre úgy vágyik, mint az evésre és az ivásra, tehát ugyanolyan szükséglete, mint a táplálkozás, az Jézus szerint áldott, boldog ember.
A khortazó ige jelentése jóllakatni, bőségesen enni adni (a belőle képzett khortaszma jelentése táplálék). A jövő idejű szenvedő szerkezet jelentősége itt is a passivum divinum, tehát Isten az alany, ő fog jól lakatni, bőségesen adni. Mivel evésről és ivásról is szó van, a „jóllakatni” fordítás nem lenne megfelelő, a „kielégíteni” igének ma erős a szexuális felhangja, a helyette használt „megelégíteni” változat régies-kegyes, így talán a „jól táplálni” fordítás ajánlható.