Létezik „mennyország” a Bibliában?

© dr. Szalai András, Apológia Kutatóközpont, www.apologia.hu (v.2. 2016.02.20.) PDF

Egyes bibliai kifejezések a magyar egyházi szóhasználatban összeolvadtak, így például az örök életből „örökélet”, a Szent Lélekből pedig „Szentlélek” lett. Bár a jelenségnek többnyire nincs teológiai jelentősége, van kivétel: a mennyek országa „mennyország” lett, ami mást jelent, mint az eredeti bibliai kifejezés.

1. Mennyország?

A „mennyország” az egész egyházban elterjedt kifejezés. A Károli Bibliában (1908) négy helyen fordul elő: Lk 12:33, a Lk 18. fejezet bevezető fejléc szövegében és a 18:22-ben, illetve az ApCsel 2:34-ben, mindenhol a „menny” jelentéssel. Az újabb fordításokban (ÚFO, SZIT, KNV stb.) nem fordul elő, a fenti helyeken is mindenhol az egyértelmű „menny” szó áll – helyesen.

A szó okkal hiányzik az új fordításokból, ugyanis nem bibliai kifejezés: nincs konkrét héber vagy görög eredetije. Sajátos magyar találmány, kegyességi szleng, ami a „menny” (értsd: a túlvilág) és a „Mennyek országa” (értsd: Isten királyi uralma a földön, az „Isten országa” szinonimája) összeolvasztásából született. A kifejezés két eltérő jelentésű szót von össze egy olyan szóba, amely az egyikre hasonlít („Mennyek országa”), de a másikra utal (hely a túlvilágon). Így aztán könnyen félre lehet érteni és magyarázni bizonyos szövegeket (pl. Mt 5:3, 11:11, 13:24, 19:14, 25:1 stb.).

A lényeg tehát, hogy nincs „mennyország”, csak „menny” (ami a túlvilág), illetve – amint látni fogjuk – a „Menny / Isten országa/királysága” (földi uralma).

2. Menny vagy ég?

Az eredeti bibliai kifejezést a magyar fordítások „a mennyek” vagy „az egek” szóval adják vissza. A magyarban azonban az ég elsősorban földrajzi, a menny pedig kizárólag vallási fogalom, ami a túlvilágra utal. Az ókori népek tudatában „az ég” (az odafent) és „a menny” (a túlvilág, az istenek lakhelye) azonos volt, ezért ugyanazzal a szóval jelölték (héber sammájim, görög uranoi).

Mivel a héber kifejezés (sammájim) többes számú alak, a héber Biblia ógörög fordítása (Septuaginta) és a görög Újszövetség is az uranosz többes számú alakjával fordít (uranoi). Tudni kell azonban, hogy a héber a többes számmal (estünkben: -im rag) nem csak mennyiséget fejez ki, hanem elvont fogalmat is képez, tehát a kifejezés vagy az „egek”-re utal, vagy „az Ég”-re, azaz Istenre.

Ami az „egek” jelentést illeti, az ókori zsidók az odafenti és a túlvilágot hagymaszerű rétegekben képzelték el: az első ég a madaraké, feljebb a második ég az angyaloké, legfelül a harmadik ég Isten jelenléte (vö. 2Kor 12:2). Különben mi is, amikor azt mondjuk: „Ég áldjon!” vagy „Ég veled!” – mindenkinek világos, hogy nem a sztratoszféra jóindulatára gondolunk.

Összefoglalva, ha a bibliai szövegkörnyezet egyértelműen a látható levegőégre utal, akkor a helyes magyar fordítás „az ég”, ha pedig az angyalok és Isten világára, akkor „a menny”. A többes szám magyartalan, így magyarázatra szorul. 

3. Ország vagy királyság?

Ami a magyarra hagyományosan „ország”-nak fordított szót illeti, a görög baszileia királyságot jelent. A hé baszileia tón uranón tehát „az Ég / a Menny Királysága” (ld. Mt), ami ugyanaz, mint a hé baszileia tu theu, „Isten Királysága” (ld. Lk).

4. Menny (Mt) vagy Isten (Lk)?

Máté elsősorban zsidóknak írt, akik érzékenyek voltak az isteni Név (JHVH) és az „Isten” szó használatára, ezért nekik írva így fogalmazott: az „Ég / a Menny királysága” – és csak ő fogalmazott így az egész Újszövetségben. Lukács elsősorban nem zsidóknak írt, ezért szabadabban használta az Isten (theosz) szót. Azt, hogy más megfogalmazásban, de ugyanarra gondoltak, láthatjuk, ha összehasonlítjuk az azonos témájú mondatokat. Például Jézus szavait Keresztelő Jánosról:

  • Mt 11:11 Bizony, mondom néktek: nem támadt asszonytól születettek között nagyobb Keresztelő Jánosnál; de aki a legkisebb a mennyek országában, nagyobb nála.
  • Lk 7:28 Mondom nektek, hogy asszonytól születettek közül nincs senki nagyobb Jánosnál, de aki a legkisebb az Isten országában, nagyobb nála.

Isten uralma még nem látható a földön (Zsid 2:8), de nem csak a mennyben létezik, hanem már elkezdett megvalósulni a hívők életében,

  • Róm 14:17 Hiszen az Isten országa nem evés és ivás, hanem igazság, békesség és a Szentlélekben való öröm…

és Krisztus visszatérésekor az egész földön megvalósul, ezért imádkozunk:

  • Mt 6:9-10 Ti tehát így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is

A megoldás már ott van a modern bibliafordításokban. Nincs „mennyország”, csak „égbolt” és „menny” (túlvilág), illetve létezik „az Ég / Menny királysága”, ami ugyanaz, mint „az Isten Királysága”, és ez a „mennyei Királyság” (2Tim 4:18) egy napon a földön is megvalósul.

Ajánlott cikkek​

Bibliafordítás és a bibliafordítások

A Tanach / Ószövetség szövege eredetileg óhéber és helyenként arámi, az Újszövetség pedig az ógörög nemzetközi, ún. koiné változatán íródott. Ezeknek a ma már nem beszélt nyelveknek a megtanulása mindenki számára kihívást jelent, és évek munkáját követeli. A Biblia fordítható volta és az egyre több és jobb bibliafordítás révén azonban erre az erőfeszítésre és tudásra az átlagos hívőnek nincs is szüksége.

Jerikó lerombolása és a régészeti leletek – konzervatív megközelítések

Az elmúlt bő fél évszázadban azonban a régészeti feltárások egy komoly és bizonyos szempontból meglepő problémát állítottak a történészek elé: a legtöbb kutató számára úgy tűnik, hogy Jerikó városa – bár létezett – már jóval a kivonulás ideje előtt elpusztult, és csak valamivel azután épült újra. Tehát a bibliai leírás szerint egy olyan várost romboltak le a zsidók Józsué vezetésével, ami akkorra már hosszú ideje ott sem volt!

Az evangéliumok hitelessége
– új kutatások fényében

Jézus vagy gonosz és hazug, vagy őrült, vagy ő az Úr. Más helyeken ő és mások is megkísérelték[2] az első két opciót kizárni, ezzel eljutva arra a következtetésre, hogy Jézus valóban maga Isten. Azonban Lewis ebben az érvelésben feltételez valamit, amit sok szkeptikus vitat: azt, hogy tudhatjuk, hogy Jézus mit tanított és mit állított magáról – tehát azt, hogy az újszövetségi evangéliumok hiteles beszámolók a történeti Jézusról.