Jézus

Jézus Krisztus a keresztény vallás alapítója. Az i.sz. 1. században élt zsidó férfi, hívei számára a megjövendölt és századokon át várt „messiás” [héber masíach, görög khrisztosz = „(olajjal) felkent”, azaz felhatalmazott), illetve „Isten Fia” és az „Ember Fia”, az emberré lett Isten. A Jésua az ókori zsidóságban elterjedt személynév volt, jelentése kb. „JHVH a szabadítás” vagy „JHVH megszabadít”. A magyar „Jézus” szó a héber Jésua görögösített alakjából [Iészusz] származik, a „Krisztus” pedig vsz. a görög szó latin változatából [Christus].

Jézus i.e. 3 körül született, és i.sz. kb. 30 körül halt nyilvános kínhalált, római keresztre feszítés által, de a kereszt csak az 4-5. sz után lett a keresztények egyetemes szimbóluma. A Jézus fogantatásáról, születéséről, földi életéről, tetteiről, tanításairól, váltsághaláláról, feltámadásáról és mennybe meneteléről szem-, fül- és kéztanú hívei számoltak be. Így született az „evangélium”, azaz „jó hír” műfaja: Evangélium Máté, Márk, Lukács és János „szerint”, azaz tollából. Az „Apostolok cselekedetei” sem csupán a világba kiküldött tanítványok tetteiről szól, hanem a Lelke által láthatatlanul velük munkálkodó Jézus Krisztus történetének a folytatása. Mindennek világnézeti, teológiai és hitéleti jelentőségéről pedig a Pál, Péter, János, Jakab és mások által írt apostoli levelekben lehet olvasni.

Jézus Betlehemben született, de főleg Kapernaumban és Názáretben élt, vsz. innen van „a názáreti” gúnynév [héber Jésua ha-Nocrí, görög Iészusz Nazóraiosz]. Építészként [tektón] dolgozott, fával, kővel, fémmel egyaránt, tehát nem csak ács volt. Nevelőapja közismerten József, szülőanyja Mária [Mirjam] volt, és az evangéliumok több fiú- és lánytestvért is említenek. Maga Jézus nőtlen volt. Az evangéliumokban részletezett szolgálata 2-3 éven át tartott. Bár nem volt „rabbí”, annak szólították. Egyéneket és tömegeket tanított, illetve egyének és tömegek látták természetfeletti jeleit, csodáit, amelyek hívei számára kivételes istenképéről, emberismeretéről, a természeti erők, démonok, betegségek és a halál feletti uralmáról, azaz mennyei származásáról tanúskodtak. Alakja a kortárs zsidóságot megosztotta, az őt messiásként elutasító zsidóságból a római kor után a rabbinikus judaizmus és a ma ismert izraelita vallás jött létre, amely Jézust a „hamis messiások” [msíché seker] közé sorolja. A Jézusban hívő, benne Messiást és az emberré lett Urat látó zsidók és nem zsidók nemzetközi közösségéből született meg pünkösdkor az ún. kereszténység, az Egyház.

Nem találta meg amit keresett?

Keresés