Korán

Arabul „recitálni, felolvasni, szavalni való” szöveg [al-Qur’án] – Az iszlám szentírásának neve, címe (Q 43:3 56:77 85:21 stb), amit gyakran a „nemes” vagy „kegyes” jelzővel egészítenek ki [pl. al-Qur’án al-Karím = a Kegyes Korán].

A Korán mint szentírás Allah üzenete, kinyilvánított akarata. Mivel Allah és a szava is örök, maga a Korán is „teremtetlen” – a középkori szunnita hitviták eredményeképpen. Mivel Isten és ember között nem lehetséges a közvetlen kommunikáció (Q 42:51), AllahDzsibríl arkangyallal – a mennyből „küldte le” a szöveget [nuzul], Dzsibríl pedig Mohamednek diktálta le, aki csupán recitálta és memorizálta azt a követőivel együtt. Ezért a Koránban nem található emberi elem, sőt, recitálása maga az isteni jelenlét megtapasztalása, érdemszerző cselekedet, ezért tanulja meg sok muszlim az egész arab szöveget fejből, bár nem az arab az anyanyelve és nem is ért arabul. A Koránnak ugyanis csak az arab eredetijét tekintik Allah szavának, más nyelvű fordításait (pl. Simon, Mihálffy, Kiss, Okváth, Serdián) csak értelmezésnek, magyarázatnak. A szöveg a qurajs törzs 7. sz-i dialektusában íródott, rímes vagy ritmikus prózaként, de a recitálása nem pusztán szavalás, inkább éneklés. Mindez alapján érthető a Korán tisztelete: kiadásai díszesek, nem firkálnak bele, nem teszik zsebre, nem tesznek rá semmit, az elhasználódott példányokat nem kidobják, hanem eltemetik stb.

A Korán mint könyv 114 fejezetből [szúra] és 6348 versből [ája] áll, illetve 30 nagyjából azonos terjedelmű részre [dzsuz] van felosztva, hogy Ramadán hónap alatt el lehessen olvasni az egészet. Az arab írás kezdeti fejletlensége miatt – a Korán első kiadásakor még csak mássalhangzókat rögzítettek, és azokat sem mind – csak a 10. sz. közepére alakult ki a ma ismert szöveg, illetve ekkorra sikerült megszabadulni a szöveg változataitól. Napjainkra már csak néhány, kisebb eltérést mutató szövegkiadás létezik (szaúdi Hafsz, algériai Vars, líbiai Qálún, szudáni Ad-Dúrí), a legelterjedtebb az 1924-es kairói kiadású, ún. Hafsz szöveg. (Bár minden szentírásnak van története, a Korán kritikai kiadása még várat magára.)

MEGJEGYZÉS: Lexikonunkban a koráni utalások és idézetek fejezet [szúra] és versszáma [ája] előtt Q betű áll (pl. Q 42:51).

Nem találta meg amit keresett?

Keresés