markellianizmus

Markellosz, 4. sz-i ankürai püspök nevéből. Teológiai eretnek­ség, amely vallja Isten egyetlenségét, az Atya, a Fiú és a Szentlélek egylényegű­ségét, de tagadja a Fiú és a Szentlélek örök létezését, akik csak ideiglenes üdv­rendi funkciót látnak el: a Logosz a teremtéskor, a Lélek pedig pünkösdkor lép elő, válik ki vagy tárul fel az Istenségből, és az Istenségbe fognak visszatérni, amely így megszűnik Háromságnak lenni. Markellosz „üdvrendi háromságtana” vele együtt eltűnt. Elítélte 381-ben a II. Egyetemes (Konstantinápolyi) Zsinat.

Nem találta meg amit keresett?

Keresés