mormonizmus

Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza – ismertebb nevén a mormon vallás – teológiai rendszere és lelkiségi sajátsága. Az egyház a 19. sz-i Amerikában, a nemzetek korában és restaurációs vallási mozgalmak idején született, így egyszerre igyekezett betölteni „az amerikai mítosz” társadalmi igényét, illetve a felekezeti megosztottság helyett „az ősegyházi egység visszaállítása” iránti igényt.

A mormon vallás önértékelése azon a meggyőződésen alapul, hogy Krisztus Egyháza (1) az apostoli kort követő „hitehagyás” (aposztázia) után gyakorlatilag megszűnt, és hogy (2) Joseph Smith Jr. által 1830-ban lett „visszaállítva”. A „visszaállítás” valójában sajátosan mormon vallási elemek megjelenését jelentette: egy sor „Szent Templom” felépítése, a mormon „papság” és felhatalmazása, az „ároni papság” és a „melkisédeki papság” eltérő szolgálatai, az élőkért és a „halottak szabadulása” érdekében végzett „templomi munka”, a poligámia bevezetése majd szüneteltetése és az „örökkévaló házasság” szövetsége.

Teológiai szempontból – a Szent Háromság elvi megvallása ellenére (ld. Hittételek 1.) – a mormonok hite szerint rengeteg isten van, nemük van, szaporodnak, minden ember szó szerint a Mennyei Atya és a „Mennyei Anya” gyermeke, aki a „halandóság előtti élet”-ből a feledés fátylán át születik a földi életre, hogy eleget tegyen elhívásának, fejlődjön, és végül ő maga is istenné, istennővé váljon („felmagasztosulás”). Minderről a Biblián kívüli mormon szentírások tanítanak (ld. „Alapművek”), amelyek Smith szerint ősi, amerikai (ld. „Mormon könyve”) és ősi egyiptomi kinyilatkoztatások (ld. „Ábrahám könyve”) fordításai, vagy a folyamatos kinyilatkoztatás révén Smith és későbbi egyházvezetők (ld. „Első Elnökség”) által kapott modern kinyilatkoztatások (ld. „Tan és a szövetségek”). Istentiszteletet vasárnap tartanak, amit „sabbat”-nak neveznek, mert hitük szerint Krisztussal a vasárnap vette át a szombat helyét, illetve mert pihenőnapnak is számít.

A mormon hitéleti sajátságok többsége bibliai és puritán örökség: hangsúlyos az egyéni felelősség, a tehetségfejlesztés, a tisztességes életvitel, a családcentrikusság (hétfői „családi este”), az erkölcsi tisztaság törvénye (nemi élet csak házasságon belül), a „Bölcsesség szava” révén az egészséges és sportos életvitel támogatása, az otthoni élelmiszer-tartalékolás „minden esetre” (amit baj esetén kívülállókkal is megosztanak), az egyház szociális hálója segédegyletek révén (nincs mormon munkanélküli), illetve a fiatalok iskoláztatásának támogatása egészen a diplomáig. Erős politikai, vallási és kulturális identitásuk és elszigeteltségük miatt az USA-ban szinte etnikumnak számítanak.

MEGJEGYZÉS: Az Utolsó Napi Szentek keresztény hátterű vallási közösség, de identitása, dogmatikai és etikai állásfoglalásai miatt nem kíván, és nem is lehet része a keresztény egyházak ökumenikus közösségének.

Nem találta meg amit keresett?

Keresés