qadar

Arabul „mérték”, átvitt értelemben „rendelet” – A szunnita hittan [aqída] hatodik pontja szerint a világon minden jó és rossz Allah tudtával (Q 6:59), engedélyével és döntéséből történik, „ha Allah akarja” [in sá Alláh] (Q 37:102 vö. 18:23-24). Az ember sorsa [taqdír] Allah kezében van, de nem folyamatos, hanem előzetes döntései miatt, hiszen nem csak a Korán szövege, hanem az egész történelem előre meg van írva a mennyei „jól őrzött táblán” [al-lauh al-mahfúz] (Q 85:21-22).

Az isteni akarat és emberi szabadság dilemmája a középkori szunnita hittudósokat is foglalkoztatta, az ember totális szabadságát vagy totálist fatalizmust hirdető szélsőségek között a mutazilí és asarí hittan próbált középutas megoldást találni. Eszerint Allah már a teremtés előtt döntött és egy könyvbe leírt mindent (Q 54:49-53) az emberek életéről és eseményeiről (Q 9:51 8:42-44 42:13 14:4 30:37), haláluk időpontjáról (Q 10:56 45:25) és végső sorsukról (Q 1:4 2:6-7 32:32). Ugyanakkor az embernek adta a szabad szándék, illetve a választás felelősségét (Q 18:18 41:17). Allah megteremti ugyan a körülményeket, de az ember hoz döntést, így ő a felelős. Egyfelől, az ember szándéka számít, nem a megvalósulása, Allah az alapján ítéli meg, amit akart, nem az alapján, ahogyan sikerült. Másfelől mindenki a saját tetteiért felelős, más tetteiért nem vállalhatja át a felelősséget.

# A síiták a szunnita qadar-t elutasítják.

Nem találta meg amit keresett?

Keresés