szalát

Arabul „törzsdöntés” vagy „meghajlás”, azaz „imádság” [asz-szalát] – A szunnita iszlám hitéleti „oszlopai” [arkán ad-dín] közül a második a napi ötször kötelező, előírt formában való imádság, arab nyelven, Mekka irányába. Az öt imát megadott időpontokban és kötött formában kell elvégezni (Q 4:103) – kora hajnalban [fadzsr], délben [dzuhr], délután [aszr], napnyugtakor [maghrib] és éjszaka [isa]. Az imaidőket a Nap mozgása és az árnyékok hossza alapján állapítják meg, de ma már az internet és appok révén percre pontosan tudhatók az imaidők.

A rituális imának 12 kötelező eleme van, külső és belső feltételek. Ezek a test, a ruha és a hely fizikai tisztasága (vö. vudú, ghuszl), az iszlám által tiltott dolgoktól [harám] való mentesség, a test takarandó részeinek eltakarása, az ima helyes iránya [qibla], a kifejezett szívbéli szándék [nijja]. Az imádság megkezdése állva [qijám] történik, takbír mondásával, ezt követi a Korán recitálása (az 1. és egy választható szúra), a kezek fül mellé emelése, a meghajlás [rukú], felegyenesedés, a leborulás [szudzsud / szadzsdá], felülés, végül a két oldalt ülők, illetve angyalok üdvözlése [taszlím] jön – közben további fohászokkal, dicsőítéssel, hitvallással. Ezt a kötött mozdulatsort [raká, t.sz. rakát] imaidőtől függő számban ismétlik: hajnalban 2x, délben 4x, délután 4x, napnyugtakor 3x, éjjel 4x, de önkéntes alapon mindig további 2 vagy 4 rakát is lehet végezni.

Mint minden parancsolat esetében, itt is létezik könnyítés: a szalát csak pubertás után kötelező, menstruáló és terhes nők, betegek fel vannak mentve, hosszú utazás esetén utólag pótolni lehet, de mivel a déli imádság [dzuhr] a legfontosabb, az elmulasztása bűn.

Az iszlámban nem csak előírt imák vannak, spontán fohászok [duá] bármikor mondhatók.

Vö. adzan, dzsumua

Nem találta meg amit keresett?

Keresés